Sorra futok bele PARASZTVAKÍTÁSBA a neten, és eldöntöttem, néha elkezdem ezeket leleplezni, hogy ne hagyjam Önt félrevezetni

Aranyos kis videó mutatja be azt a felkapott nézetet, hogy miért is boldogabb a kutyánk nálunk – íme:

A videó lényege nagyjából az, hogy a kutya a jelenben él, nem gondolkodik mindenféle problémán – mi pedig igen, állandóan le van terhelve az agyunk és nem vesszük észre a jelen pillanat szépségeit mindeközben

És a fenti parasztvakításban épp az a veszélyes, hogy önmagában nézve igaz – a kutya tényleg a jelenben él (többnyire), mi pedig tényleg el vagyunk veszve a gondolatainkban (többnyire).

De akkor hadd mondjak valami vérlázítót! Vizsgáljuk meg közelebbről a dolgot:

Az én véleményem ez: A kutya majd akkor szövegeljen nekem boldogságról, meg a jelenben élésről, meg GOND-talanságról, ha neki kell előteremteni az élelmet, otthont, minden körülményt – és nekem csak annyi a dolgom, hogy reggel felkelek, egész nap menő vagyok és este visszafekszem aludni…

fb_img_1453562458727

 

Így nem kihívás a jelenben élni

Úgy nagyon könnyű a jelenben élni, hogy nincs teendőm a jövőben, mert a gazdi mindent előteremt, mindenre GOND-ol.

Ha valaki ezt megcsinálná helyettem, én is tudnék a jelenben élni – és ITT VAN A CSAPDA:

Ugyanis a kutyában a jelenben élést nem a benső békéje, hanem a külső körülmények idézik elő!

Ezt fontos érteni!

Nem ugyanonnan indulunk! Nem arról van szó, hogy a kutyának ugyanannyi GOND-ja lenne, mint nekünk, csak ő olyan rohadt ügyes, hogy meg tudja oldani, hogy ENNEK ELLENÉRE a pillanatra fókuszál.

Ezért ez a videó az almát hasonlítja össze a körtével – BULLSHIT!

Lapát – Lapátol / Gond – Gondol…

A magyar nyelv nagyon szépen visszaadja, hogy aki gondol, gondolkodik, az valójában nem csinál mást, mint GOND-ol…

Gonddal foglalkozik.

A kutya megoldása nem lehet a mi megoldásunk – ugyanis GOND-ok nélkül a GOND-olatunkat persze, hogy a jelen pillanat köti le.

De mutasson nekem valaki egyetlen élő embert is, akinek nincs GOND-ja. Ha viszont vannak GOND-jaink, vannak feladataink, problémáink, akkor a GOND-olatainkat azok fogják lekötni.

Legalábbis ez az automatikus reakció az elménk részéről.

És én nem vetném meg ezért az embert, nem mondanám, hogy ez milyen rossz, nem ítélném el – mert ez elme dolga igenis az, hogy dolgozzon a problémáink megoldásán. Mert ha mi nem dolgozunk rajta, más nem fog.

Én nem hiszek abban, hogy “engedd el”…

Én nem hiszek abban, hogy ne gondolj a bajaidra, élj a jelenben, minden rendben van, ne törődj semmivel.

Én abban hiszek, hogy tenni kell a megoldásért, hogy GOND-olkodni kell a megoldáson, foglalkozni kell a problémáinkkal.

Viszont, ha megtettünk, napi szinten megteszünk mindent, amit csak lehet, ami csak tőlünk telik, akkor igenis el tudjuk magunkat engedni, amikor épp nem dolgozunk – és amikor pl. a gyerekünkkel játszunk, akkor nem dolgozunk, mert amikor dolgoztunk, akkor nem játszottunk.

Mindig jelen tudunk lenni.

De nem a GOND-ok hiánya miatt, hanem a GOND-ok ellenére is.

Ezt a kutya nem tudja megcsinálni. Amikor a kutyának baja van, akkor az az ő jelene, akkor az köti le őt, ott nem tudja irányítani a gondolkodását. Elég csak elvenni egy csontot egyes kutyáktól, vagy magukra hagyni otthon őket, stb. A kutya állandóan csak reagál azokra az ingerekre, amik a jelenben érik őt.

De nem képes a jelen pillanat ingerei ELLENÉRE más GOND-olatokat választani magának – és ez a különbség, ami miatt a videó kiérdemelte a BULLSHIT = PARASZTVAKÍTÁS pecsétet tőlem!

 


Ha Ön is szívesen segítene abban, hogy más se dőlhessen be ennek a parasztvakításnak, és egyre tudatosabbak legyünk, akkor kérem, ossza meg ezt a bejegyzést a Facebookon:

Ez csak egy cikk volt, kattintson ide a teljes kincsestárhoz

ÚJABB BULLSHIT: Miért boldogabb a kutyánk, mint mi?

0