Ön épít, a többiek bontanak…

Ön épít, a többiek bontanak…

Megfigyelte már Ön is: A vezetőség, vagy a marketing osztály kitalál egy klassz akciót, de az egészből nem lesz semmi, mert Kázmérnak rossz napja volt

És sajnos Kázmér találkozik a vevőkkel…

Ezen már olyan sokat gondolkodtam, hogy egy kisvállalkozás esetén a tulajdonos önti bele a milliókat, tízmilliókat a cégébe, dolgozik napi 10-12 órát, mindenét beleadja a cégébe – de mindez hiába, mert az ő lelkesedése, az ő hozzáállása nem megy végig a szervezeten

  • És amikor Kázmér válaszol egy ügyfél e-mailre, a megfogalmazás nem tükrözi a tulajdonos hozzáállását,
  • Amikor Kázmér kiszolgál egy vevőt, nem úgy bánik vele, ahogy Ön bánna az ügyféllel,
  • Amikor Ön kitalál egy vevőbevonzó akciót, Kázmér pont tojik az egészre, és így nem sül el az egész…

Két kérdésem van:

  1. Vajon Önnél hány Kázmér dolgozik..?
  2. És mit lehetne tenni, hogy ezt a jelenséget megszüntessük..?

Lássuk:

(tovább…)

Felelősséghárítás = rabszolgasors

Felelősséghárítás = rabszolgasors

A higgadt rendőrről szóló videót biztos Ön is látta (ha nem, érdemes megnézni)

A sztori csak annyi, hogy a rendőr vagy 10 percig próbálja megmagyarázni a sötét mutternak, hogy szabálytalan volt, és mit rontott el.

Ez eddig csak egy átlagos történet.

Amiért viszont nagyon felkeltette az érdeklődésem, hogy a vétkes nő egy picit sem hajlik abba az irányba, hogy beismerje a saját felelősségét, vagy hogy legalább annyit mondjon, hogy “Oké, nem is tudom, hogy történhetett, nem érzem igazságosnak a kialakult helyzetet, de el kell ismerjem, én rontottam el…”

Végig hárít, értetlenkedik, játszmázik – borzasztó és egyben tanulságos.

Esküszöm, az jutott eszembe, hogy ha eljutnék erre a szintre, lőjetek főbe!

Ugyanis a felelősséghárító élet nem más, mint kiszolgáltatott rabszolgasors!

(tovább…)

A legutóbbi rallyzásunk tapasztalata (videóval)

A legutóbbi rallyzásunk tapasztalata (videóval)

Lehet, hogy tudja rólam, hogy amikor időm engedi, kedves barátommal szoktunk indulni a Magyar Amatőr Rally Bajnokság futamain

Nem vagyunk profik, nem időre megyünk, az egész csak egy játék – mégis olykor sok tanulsággal szokott szolgálni egy-egy verseny.

Tudásunkhoz és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk azért komolyan venni ezeket a versenyeket, így az első és legfontosabb célunk, hogy végigmenjünk minden futamon.

(Az amatőr rallyről tudni kell, hogy a mezőny fele általában kiesik – vagy a sufnituningos Ladák adják fel műszaki okok miatt a problémát, vagy a vakmerőség miatt az árokban kötnek ki az erős BMW-kkel… Úgyhogy ha az ember egy ilyen versenyen lábon be tudja hozni az autót, már garantáltan a mezőny első felében fog végezni…)

Nos, épp ezért még relatíve óvatosan megyünk, és az itinert is így írjuk fel – ugye ezt olvassa vissza a navigátor a pilótának, ebből tudja, aki vezet, hogy milyen kanyar jön.

És akkor most jön a tanulság – ami pont az itiner felírásból fakadt a mostani versenyünkön

(Videó alul)

(tovább…)

Bő-ség tudat vagy szűk-ség tudat

Bő-ség tudat vagy szűk-ség tudat

A világban elképesztő bőség van

Mégis nagyon sokan szűk-ség tudatban élnek – és az álmaikat ehhez a gondolatmintához alakítják.

A baj ezzel az, hogy nem érhetünk el olyan dolgot, amit ELŐZŐLEG nem álmodtunk meg a fejünkben.

Minden találmány, minden tárgy, minden projekt, minden eredmény előzőleg valakinek a fejében létezett.

Hadd mondjak egy analógiát és érteni fogja: Ne abban gondolkozzon, milyenre kellene kifestenie a jelenlegi lakását, hanem abban, milyen új házba kellene költöznie.

Ezt érti?

A legtöbbeknek az álom és cél annyit jelent, hogy a jelenlegi rendszerüket akarják jobbá tenni, csinosítani.

Csakhogy a jelenlegi rendszer egy szemétdomb.

Én nem akarnék azon harcolni, hogy a szemétdombon én legyek a leghangosabb kakas.

Olvassa el a Sirály c. könyvet (Richard Bach), ami szintén arról szól, hogy volt egy sirály, aki nem kezdett el harcolni a többiekkel a szemétdombon, hanem egész más célt választott magának…

A lehetőség nekem NEGATÍV szó

A lehetőség nekem NEGATÍV szó

Egy “jó lehetőség” több céget tett már tönkre, mint egy nagyobb krízis

Mi a baj a “jó lehetőségekkel”?

Egy időben ki volt írva a dolgozószobám falára, hogy “Csak a saját céljaimat valósítom meg – és csakis a tervezett időben.”

Most a nagyon tudományos részébe nem mennék bele (lásd Erőforráskör), csak annyit hadd mondjak, hogy egy beeső lehetőségre:

  • Egyrészt nem vagyunk felkészülve,
  • Másrészt el fogja venni az erőforrásainkat a jelenleg építés alatt lévő projektjeinktől.

És tudom, tudom – egyszer majd fogok írni egy könyvet, hogy a siker paradoxonok által érhető el, hiszen a lehetőségek egy része – ha tetszik – isteni ajándék. És élni KELL velük.

De egy jó részük nem ajándék, hanem majdhogynem teszt: (tovább…)

Ne alapíts vállalkozást túl fiatalon (VESZÉLYES)

Ne alapíts vállalkozást túl fiatalon (VESZÉLYES)

A biztos módja annak, hogy elszúrd az életed

Te is nagy autóról, luxusházról, egy csodás életről álmodsz – igaz?

És lehet, hogy már arra is rájöttél, hogy egy hagyományos állásból ezek az álmaid SOHA nem fognak teljesülni. (Megjegyzem, hogy fogalmam sincs, hogy lehet kijönni havi 80-100.000 Ft-ból…)

És még az is lehet, hogy megvan a rátermettséged és az adottságod, hogy egy vállalkozást felépíts.

De nincs meg a tudásod!

Mondom ezért az első számú szabályt:

(tovább…)